Révfaluért online
"Régi nyomokat keresek, melyeket elfújt a szél.
Régi szavakat, melyeket elmosott a víz."
/Wass Albert/
MENÜ

 

 

Gúnárvárosi krónika



Révfalu ma Győr VII. kerülete, tájegységileg a Szigetköz része. Délről, nyugatról és északról is a Mosoni-Duna határolja, területe a folyó árterülete, ezért fokozott bel-és árvízveszéllyel kell számolni.


A terület lakói egykor halászattal, révészettel, hajózással, hajómolnársággal, földműveléssel, gyümölcstermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. A mai Révfalu Szabadrév, Tőkés, Malomsok, Felsőfalu, Pataháza egyesítésével jött létre.

Már a római korban találtak itt tárgyi emlékeket, de az első írásos emlékek, melyekben Révfalu és Pataháza szerepel, az árpád-házi korból származnak. Révfalu neve a lakosság által folytatott révész tevékenységből, Pataháza neve pedig az itt letelepült Pata nevezetű birtokos nemzetségből származik.


Révfalunak sokáig két fontos, centrumértékű helye volt: az egyik a Torkos kert (az egykori Torkos kastély kertje, ma itt található az egyetem), a másik pedig a mai Dózsa György rakpart vonala. Ez a központi szerep a híd megépítésével erősödött.

1271-ben V. István adománylevelében Révfalut és Pataházát szigettel együtt a győri püspökségnek adományozta.


1594-ben, Győr török ostroma idején harcok folytak ezen a területen.


1598 után, miután kiűzték a törököket, újranépesült a terület. Főként protestánsok telepedtek itt le, mivel kitiltották őket a városból.


Rég óta tervezgették, hogy Révfalut Győrhöz csatolják. Az első tárgyalások 1753-ban zajlottak, azonban a lakosság ekkor még nem támogatta ezt az indítványt.


1765-ben Ferences rendi szerzetesek érkeztek, ezután épült fel a község római katolikus plébániatemploma (amely ma is áll a Kálóczy téren).  A templomhoz iskola is tartozott. Ebben az időben zsidók is telepedtek le Révfaluban.


Templom tér

(A Templom-tér képeslapon)


Az 1860-as években készült egy felmérés Révfalu lakossági összetételéről, amely kimutatta, hogy ekkoriban a lakosság fele már az iparban dolgozott.


1872 környékén - a gyakori árvizek ellenére is – gazdagodott, növelte a közigazgatási önállóságát.


1873-ban megépült a Révfalut Szigettel összekötő jármos fahíd.


Jármos fahíd

(A régi fahíd, amely összekötötte Szigetet és Révfalut)


Építettek egy hajóhidat (12 dereglyével) a Duna-kapuhoz (nem egészen ott, ahol a mai Kossuth híd található, korabeli ábrázolások szerint ez a híd majdnem a templommal szemben volt).


Régi híd

(A 12 dereglyés hajóhíd)


1902-ben adtak be egy újabb csatlakozási kérelmet Győrhöz. Ekkor már mindkét fél beleegyezett volna, de a vármegye nem engedélyezte.


1903-ban próbakutat üzemeltek be a Mosoni-Duna révfalui partján, később itt víznyerő telepet alakítottak ki. Révfaluban ekkor visszafogott iparosodás kezdődött meg, üzemek létesültek, például Csermák Gusztáv kelmefestő és vegytisztító üzeme.


Régi üzem

(A régi Csermák üzem)


Az 1904. évi XXXVII. törvény alapján Sziget és Révfalu Győr fennhatósága alá került. 1905-ben felépült a Kecskelábú gyaloghíd, amely Révfalut a belvárossal kötötte össze, de már tervezték a vashíd építését.


1908-ban villamos hajtású, drótköteles csónakvontatót terveztek, de ez nem valósult meg. Elkezdődött a vízügyi közművesítés, megépült a víztorony és a csatornahálózat. A víztornyot Kovács Sebestyén Aladár műegyetemi tanár tervei alapján építették. Az eredeti terv szerint a víztornyon kilátó és vendéglő is létesült volna.


Víztorony

(A víztorony)


1906-1911 között a rakpart, túlparthoz hasonló átépítését tervezték. A munkálatok 1912-ben kezdődtek meg. A városrendezési tervek szerint utcákat nyitottak (ekkor jött létre a Rónay Jácint utca, majd a Damjanich utca). Iskolát is építettek, a mai Tulipános Iskolát. Az épület tervezője Kismarty-Lechner Jenő, építője Barcza Dániel. Az iskola a magyar szecesszió, a századelő útkereső építészetének a kiemelkedő példája. Ekkoriban élénk kulturális élet jellemezte a lakókat, szociális jellegű intézmények jöttek létre.


Tulipános iskola

(A Tulipános iskola)


1913-ban született határozat a gyermekmenhely óvodává alakításáról.


1925-26 között sikertelen csatornaépítés zajlott, 10 év múlva kimondták: nem érdemes javítgatni. Ekkor kezdték el feltölteni Révfalut az északon található Szitás domb homokjával.


1926 és ’28 között Zsigmond Béla mérnök vezetésével megépült a Vashíd (a mai Kossuth híd elődje), majd elbontották a fahidat. A hídon hamarosan a város három autóbuszjáratából kettő közlekedett. A hídon futottak azok a vezetékek is, amelyek a környék gázellátását biztosították.


Vashíd

(A vashíd)


A híd felépülése meghozta az építési kedvet. Három-négy emeletes bérházak épültek a középosztály számára (pl.: Csermák-ház, Holler-ház…) Magasföldszintes, előkertes, teraszos, villaszerű, 3-4 szobás családi házakat építenek az értelmiségek, hivatalnokok, kereskedők.


Csermák

(Ekkoriban épült a Csermák-ház, amely még ma is Révfalu egyik ékköve)


Az 1930-as években kezdték el kialakítani a mai Kálóczy teret, a Weichinger Károly műépítész tervei alapján készült emlékművel.


Emlékmű

(A 11-es győri vadászzászlóalj emlékműve a Kálóczy téren)


A révfalui partokon 4 szabad strand működött, sorra épültek a csónakházak. A hídfőtől nyugatra haladva a Vasas ETO, a belügyminisztérium, a gyógyszerészek: a hídfőtől keletre  a Turul majd a Richards csónakház épült.


Vízpart

(A Duna és a Rába torkolata, háttérben a késő szecessziós csónakház)


Az 1944-es több ütemű szőnyegbombázás óriási pusztítást hozott a városrészben. Találat érte a Turul csónakházat, melyet utána le is bontottak.


A bombázások során elpusztult a Torkos kastély is, amely a mai Áldozat utca helyén állt. Nagy kert is tartozott hozzá, amelynek a helyén később kialakították a környező utcákat. Volt itt egy óvóhely is, amelybe bomba csapódott.


Torkos kastély

(A Torkos kastély)


1945-ben, a német visszavonulás során felrobbantották a hidakat. Később komp üzemelt a Vashíd helyén.


Roncs

(A háború pusztításai Révfalut sem kímélték)


1946-ban építették újjá a Szigetet és Révfalut összekötő fahidat, majd 1949-ben a Vashíd is újjáépült.


1954-ben a Duna átszakította a töltést Ásványrárónál, a Szigetközön áthömpölyögve, hátulról támadt a városrészre. Elszakította a körtöltést és Révfalut, néhol 3-4 m magasságú ár borította el. (Ennek az árvíznek az emlékműve található meg a Hédervári út és a Szövetség utca sarkánál.) Az árvíz hatalmas pusztítást vitt véghez a városrészben.


1954

(Az 1954-es árvíz a Kálóczy térnél - mentették, ami menthető volt)


1956-ban lakótelepek létesültek a Víztorony és a Damjanich utcában.


1968-ban jelölték ki az építendő főiskola helyét. A Torkos kertet jelölték ki építési helyszínként. Rengeteg házat lebontottak, szinte az egész Vásárhelyi utca a földdel vált egyenlővé. Ekkor épült a Vásárhelyi Pál híd (amit 2010-ben bontottak le).


Gyaloghíd

(A gyaloghíd)


1975-ben épült fel a vasbeton szerkezetű híd Gyárváros és Révfalu-Bácsa között.


1977-ben befejezték a főiskola építését (mai Széchenyi István Egyetem). Teljesedett a közművesítés (ivóvízellátás, villamosítás, csatornázás, vezetékes gáz)


Főiskola

(Az egykori Közlekedési és Távközlési Főiskola, ma Széchenyi István Egyetem)


2009-ben újabb beruházás vette kezdetét, a Révfalut Szigettel összekötő közúti híd építése. A város több épületet is felvásárolt az egyetemtől, így például a Káldi (Polgár)-villát (ami a régi Duna-part utolsó tanúja volt, a késő szecesszió ritka győri példája, Polgár Rudolf műépítész tervei alapján épült, eredetileg az ő háza is volt)


Káldi villa

(A Káldi, eredeti nevén Polgár villa a Sziget-Révfalu híd hídfőjénél)


A másik jelentős épület, amelytől elbúcsúztunk, a Holler-ház (amely pedig a Holler-család bérháza volt egykor, 1927-ben provinciális stílusban épült Oberländer Sándor műépítész tervei alapján, ugyancsak ritka példája a maga stílusának).


Holler ház

(A Holler-ház a Hédervári, a Rónai Jácint és a Szövetség utcák találkozásánál)


A közúti híd a Jedlik híd nevet kapta, 2010 novemberében készült el.


Jedlik híd

(A Jedlik híd)


2011-ben adták át az egyetem új épületeit, az InnoShare-t és az Új Tudástér-t. Folyamatos fejlesztések folynak.

 

 


 

Asztali nézet