Révfaluért online
"Régi nyomokat keresek, melyeket elfújt a szél.
Régi szavakat, melyeket elmosott a víz."
/Wass Albert/
MENÜ

 

 

Neves révfaluiak

 

 

Dr. Bán (Banwarth) Aladár Károly: (Várpalota, 1871. november 3. - Győr, 1960. szeptember 24.) műfordító, nyelvész. Szülei Banwarth Mór (1889-ig őt is Banwarthnak hívták) és Szabó Mária. Első felesége Weiszman Lujza, majd a második Révész Georgina (Györgyi). Pápán és Zircen járt gimnáziumba. Budapesten a Kir. Magyar Tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet. Először Temesvárott, majd Budapesten tanított. Tanára, Horváth Cyrill hatása, a finnugor nyelvi rokonság ügye már a középiskolában is foglalkoztatta. 1902-ben jelent meg a Kanteletar-fordítása. 1903-ban utazott először Finnországba, ezt még kilenc kutató-és tanulmányút követte. Foglalkozott a finn és észt nép életével, néprajzával, irodalomtörténetével. 1913-ban tagja lett a Finn Irodalmi Társaságna, a Magyar Néprajzi Társaság főtitkárává választotta. 1920-ban a Turáni Társaság egyik vezetőjévé delegálták, ekkor szerkesztette a Turán című folyóiratot. Közben iskolaigazgatónak is kinevezték. 1932-ben nyugdíjba vonult. Élete főművének az észt nemzeti eposz, a Kalevipoeg fordítását tekintette, ami 1928-ban jelent meg először. Alapítója és rendezője a finnugor kongresszusoknak, kettőt-kettőt Finn-és Észtországban, egyet Budapesten szervezett. 1945 után korábbi politikai kapcsolatai miatt mellőzték. Az 1950-es évek elején kitelepítették Budapestről az Újfehértó melletti tanyájára. Később engedélyt kapott arra, hogy Győrben költözzön, itt tanított akkoriban egyetemista társa, második felesége Révész Georgina. A Dózsa György rakpart 15-ben laktak. Az 1960. évi budapesti finnugor tudományos kongresszus alkalmából lehetőség nyílt a Kalevipoeg második, rövidített formájú kiadására. A kongresszus idején halt meg. Révfaluban temették el. Emlékére anyanyelvi versenyt hirdetett a Gombos, majd a Gárdonyi Géza Általános Iskola. 1977-1989 között utcát neveztek el róla.

 

Bogcha-Novák Zoltán: (Hajdúhadház, 1913 július 16. - Győr, 1969. július 6.) gyógyszerész. Szülei Novák József és Bogcha Franciska. Felesége Dalibor Mária. A középiskoláit Egerben és Debrecenben végezte, gyógyszerészi diplomáját 1935-ben a budapesti Magyar Kir. Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte. 1938-tól a 2. számú Komáromi Helyőrségi Kórház gyógyszerésze, majd vezetője volt századosi rangban. 1947-ben szerelt le. 1949-ben került az OTI győri gyógyszertárába, majd az államosítás után a Gyógyszertári Központ szakfelügyelője (1953). 1956-ban megyei főgyógyszerész lett. 1956-ban és 59-ben ideiglenesen a Gyógyszertári Központ igazgatója lett. 1961-68-ig a Galenusi (gyógyszerkészítő) Laboratórium vezetője. A Bogcha házaspár Révfaluban betegek és idős emberek gyámolítója volt. Az 1954-es szigetközi nagy árvíz idején láncban a helyiekkel nehéz köveket cipeltek a gátra, hogy védjék Révfalut, részt vettek később a mentésben, miután betört a víz. Az akkori szolgálati helyük, a Rónay Jácint utcában lévő gyógyszertár lett ideiglenesen az orvosi rendelő, s Győr tisztiorvosa megbízásából a házaspár végezte az árvíz múltával a kötelező oltásokat. Az 1956-os forradalom idején ő irányította a Nyugatról küldött gyógyszer-vér-és kötszeradományok szétosztását. A gyógyszerész-és asszisztens-továbbképzésben, a vöröskeresztes munkában aktívan részt vett. Titkára volt a Magyar Kémikusok Egyesületének. Győrben, a Rónay Jácint utca 26. számú házban élt. A Szent Imre templom altemplomában nyugszik.

 

Borsos Lajos Miklós: (Csomafalva, Csíkszék, 1877. augusztus 20. - Győr, 1951. július 28.) órásmester, ékszerész. Szülei Borsos Miklós és Pál Júlia. Felesége Szabó Julianna. Borsos Miklós szobrász-és grafikusművész édesapja. A szakmát Csíkszeredán tanulta, 1897-ben szabadult. Csíkszeredán, Szabadszálláson, Veszprémben, Tordán működött. 1903-ban Nagyszebenben lett önálló mester. Üzletének kifosztását követően telepedett le Győrben, 1922-ben. Üzlete a Kazinczy utca 2.-ben volt. Magyar állampolgárságot 1924-ben, győri illetőséget 1944-ben kapott. Üzletét a második világháborúban bombatalálat érte. Az ostrom után újrakezdte a munkát. Utolsó lakhelye a Hédervári (Ságvári) út 1. (a Polgár/Káldi-villa).

 

id. Csermák Gusztáv: (Holics, 1877. július 8. - Győr, 1946. június 4.) kelmefestő, vegytisztító. Szülei Csermák János és Vanicsek Mária. Felesége Wéber Irma. Először a kék-és kelmefestőséget tanulta Poprádon, majd Olmützben és a Nürnberg melletti Fürthben dolgozott segédként. Stuttgartban és Bécsben a gépi vegytisztítás újdonságaival ismerkedett meg. Győrben először a Romanek-cégnél helyezkedett el, majd 1903-ban üzletet nyitott a Kazinczy utcában. Üzlete profiljának a kelme-és kékfestés mellett a vegytisztítást választotta. A cégnél 1911-től bevezették a folttisztítást, 1924-ben rátértek a szőrmék és műszálak festésére, majd 1926-ban új eljárással megkezdték a bőráruk festését. Telephelyükként Révfalut választották. 1933-ban a cég már saját vízművel rendelkezett. Az üzem 1938-tól gyárnak számított, a tulajdonos gyáriparos lett. Fióküzletei nyíltak Pápán, Kapuváron, Sopronban, Celldömölkön, Dunaszerdahelyen és még sok más városban, melyek egészen a háború végéig működtek. 1931-ben városi tanácstaggá választották. Gyárát 1946-ban két fia, ifjabb Csermák Gusztáv és Csermák Zoltán vette át, az 1949. december 29-ei államosításig vezették. Utolsó lakhely az Ady Endre (Erzsébet Királyné) úti Csermák-ház, melyet ő építtetet (a házat tervezte és építette Káldy Barna). A Nádorvárosi köztemető családi kriptájában nyugszik.

 

Erhardt Imre: (1822 - 1912. február 21.) révfalui áldozópap. Az ő adakozásából épült fel a révfalui temetőben a ravatalozó kápolna. Erhardt Imrét a kápolnában helyezték örök nyugalomra.

 

Farnady Gyula: hangszerkészítő. (1866 - 1965) A Hédervári út 8. szám alatt lakott. A Révfalui temetőben nyugszik.

 

Holler Kálmán: (1882 - 1974. június 13.) vegyeskereskedő. Felesége Burkus Erzsébet. Révfaluban bérházat és fűszer és gyarmatáru boltot tartottak fenn a Hédervári út 25. szám alatt (Holler-ház). A Révfalui Hármas Asztaltársaság elnöke volt hosszú időn keresztül. A Keresztény Alkalmazott Kereskedők és Tisztviselők Országos Szövetségének győri csoportjának a társelnöke volt. A Révfalui temetőben, családi kriptában nyugszik.

 

Holler Márton: (1873 - ?) tanító. Holler Kálmán testvére. A Hédervári út 46-ban lakott. A Révfalui temetőben, a családi kriptában nyugszik.

 

Horváth György: (1893 - 1975. szeptember 2.) villanyszerelő. A Rónai Jácint utca 3. szám alatt lakott. Ő építtette a Rónai Jácint u. 2/B épületet, a 3/A,B-t pedig a felesége. Ezek a házak az első világháború után, korai modern és neobarokk stílusban épültek. Horváth György és Györgyné az Újvárosi temetőben nyugszanak.

 

Horváth József: (1895 - 1947) kőművesmester, építési vállalkozó. Felesége Bertalan Erzsébet. A Baross út 21. szám alatt, Polgár Rudolf okl. építésszel közös vállalkozást működtetett. A Vásárhelyi Pál utcában lakott. A Révfalui temetőben nyugszik.

 

Kovács László: (1897 - 1967. november 8.) téglagyáros. A Hédervári út 137-ben lakott. A Révfalui temetőben nyugszik.

 

Mohilla Rezső: (Budapest, 1884 - Budapest, 1942) gyógyszerész. Gyógyszerészi oklevelét a budapesti tudományegyetemen szerezte 1908-ban. Működött az ausztriai Bad-Ausseban, a Mura-vidéki Lendvavásárhelyen. 1917-ben megvásárolta Győr-Révfaluban a "Segítő Mária" gyógyszertárat (Hédervári út 21.) és elnyerte a gyógyszertár személyi jogát. A gyógyszertár később átköltözött a Rónay Jácint utca 2/a számú házba, s itt működött 1991-ig. Titkára volt a Magyar Gyógyszerészek Egyesületének, ahol sokat tevékenykedett a győri és a megyei gyógyszerész kollégáinak érdekében.

 

Morvai József: (1870 - ?) sertéshizlaló. A Hédervári út 7. szám alatt lakott. A Révfalui temetőben nyugszik.

 

Polgár Rudolf: (Bécs, 1886. április 9. - Győr, 1948. március 14.) műépítész, építési vállalkozó. Szülei Proházka József és Gollner Anna. Felesége Schlosser Erzsébet. Tanulmányait Bécsben végezte, 1914-ben települt le Győrben. 1919-ben vette feleségül Schlosser Erzsébetet. Építési vállalkozó volt, Horváth József kőművesmesterrel közösen működtettek egy irodát a Baross út 21-ben. Sok szép házat tervezett Győrött, de az ő tervei alapján építették át például a rábapatonai római katolikus templomot is. Lakhelye a Hédervári út 1, a Polgár (később Káldi) villa, amely ugyancsak az ő tervei alapján épült. Tagja volt a Győri Képző-és Iparművészeti Társulatnak, 1922-28 között a társulat jegyzője volt. Akvarelljei, rajzai többször szerepeltek kiállításokon, például 1925-ben és 26-ban, a társulat téli tárlatain. Foglalkoztatta a népművészet is, 1924-ben a kalotaszegi népművészetről tartott előadást, ugyancsak a társulat tagjaként. A Magyar Mérnök-és Építész Egyletnek is rendes tagja volt, 1922-ben az egylet jegyzőjeként is tevékenykedett. A Révfalui temetőben nyugszik.

 

vitéz Réthy József: (1886 - 1975. február 7.) építőmester, építési vállalkozó. A Réthy család több tagja is dolgozott az építőiparban, több kőfaragó és építőmester és festő tagja is volt a családnak. A Hédervári út 1. szám alatt működött. Sok szép épületet tervezett, épített Révfaluban és Győr más területein. Részt vett a háború utáni újáépítésekben. A Nádorvárosi köztemetőben nyugszik.

 

Réthy Károly: (1895 - 1984. július 28.) építőmester, építési vállalkozó. Vitéz Réthy József testvére. Ő is a Hédervári út 1/c-ben lakott. Nevéhez fűződik például a révfalui Szentháromság templom háború utáni újjáépítése. A Nádorvárosi köztemetőben nyugszik.

 

Révész Jenő: (1882 - ?) divatárukereskedő. A Rónai Jácint utca 2/a-ban lakott. Ő a ház építtetője.

 

Sankovics Bertalan: (1863 - 1927) 1892-től 1927-ig Révfalu-Pataháza plébánosa volt. Az ő idején épült a révfalui temetőben a ravatalozó kápolna.

 

 

(Forrás: Győri Életrajzi Lexikon, Szakál Gyula: Vállalkozó Győri Polgárok 1870-1940, Sikeres történeti modellváltás, Orbánné Horváth Márta: Győri Emlékhelyek és Köztéri Alkotások, temeto.komszol.hu, Győri Nemzeti Hírlap, Takács Istvánné: Az örökkévalóság kertje - Győr-Révfalu temetőjének története, www.kisalfold.hu)

 

 

 

Asztali nézet